Idézetek :)

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.  Sokszor okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam viszontszeretni. Repkedtem a boldogságtól, fogadtam örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Felhívtam valakit csak azért hogy halljam a hangját, néha elég volt egy mosoly ahhoz hogy szerelmes legyek. Sokszor féltem, hogy elveszítek valakit, aki fontos számomra.. és el is vesztettem a végén. De túléltem, és még most is élek. Már nem csak túlélem a hétköznapokat, hanem megélem azokat. Mert az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon..! :)

Mindig lesznek olyan emberek, akikről egyszerűen nem tudod elhinni, hogy valaha is barátok voltatok; olyan pasik, akikről azt, hogy valaha is csókolóztatok; és emberek, akikről azt, hogy valaha tudtál nélkülük élni!

Az, hogy túlteszed magad rajta, nem jelenti azt, hogy
elfelejted, nem jelenti azt, hogy hűtlen leszel az érzéseidhez, csak annyit jelent, hogy tűrhető szintre csökkented a fájdalmad, egy olyan szintre, ami nem tesz tönkre..!

Néhány sündisznó roppant fázik a hűvös éjszakákon. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De minél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek.. valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. Ha él bennünk megértés & szeretet, tüskéink sosem okozhatnak komoly sérüléseket..

' Fontos, hogy megtanuld: nem szerethet Téged mindenki. Lehetsz Te a legszépségesebb eper a világon; érett, zamatos, kívánatos, édes és kínálhatod magad mindenkinek, de ne feledd, lesznek emberek, akik egyszerűen nem szeretik a epret. Meg kell értened, hogy mindig lesz olyan, akit Te ugyan kedvelsz, de az mégsem szereti a epret. Így hát megvan rá a lehetőséged, hogy alma legyél. De tudd, ha azt választod, hogy alma leszel, csak középszerű alma leszel.  Töltheted az életed további részét azzal, hogy igyekszel
jobb alma lenni (ami lehetetlen, hiszen Te eper vagy)
vagy megpróbálhatsz megint a legjobb eper lenni... '

Kisebb-nagyobb veszekedések, órákig tartó nevetések, ici-pici beszédszünetek, együtt töltött éjszakák és nyári szünetek.. történhet bármi: tejben-vajban, trében-bajban, az igazi barátságok örökké tartanak!

Egyszer egy okos ember azt mondta nekem, hogy fordítsak hátat a Napnak, és nézzem meg, mit látok magam előtt. Az árnyékom volt az. Azt mondta, hogy ez nem csak egy egyszerű árnyék, hanem a lelkem megjelenése a mi világunkban. A Nap sugarai olyan erősen sütnek, hogy képesek arra is, hogy szemmel láthatóvá tegyék számunkra a saját és mások lelkét. De egyvalamit nagyon fontos, hogy megjegyezz. Mint láthatod, nem csak neked van árnyékod, nem csak az embereknek van lelke, hanem mindennek, ami körülvesz minket. A fáknak, az állatoknak, de még a tárgyaknak is. Ha úgy éled életed, hogy ezt az alapvető igazságot soha nem felejted el, akkor tartalmas és szép életed lesz, és olyan dolgokat fogsz megismerni, amire a legtöbb ember sohasem lesz képes.

Tudod mit jelent élni, nevetni és olykor szomorkodni? Mosolyogni annyira, hogy sírni kelljen, hatalmasakat szeretkezni, tombolni, táncolni egy éjszakán át, a barátaidat megvigasztalni, másokat mosolyra deríteni, emlékezni és felejteni, pénzt adni és kuporgatni, reménykedni és álmodozni, tanulni és tanítani, makacsnak lenni és könyörögni, változni és változtatni, érezni az ízeket, látni fényeket és hallani a hangokat, valóra váltani az álmaidat és olyankor elviselni, ha nem válik valóra mindezeket úgy tenni, hogy önmagad vagy minden egyes pillanatban, mert nem tudhatjuk melyik lesz az utolsó.

  "Hogy miért nem reagálok a csúfolódásokra? Ez egyszerű. Láttam meghalni a szeretteimet, láttam unottan elfordulni a szerelmemet, láttam kárörvendően nevetni a barátaimat... Ezután akadjak ki azon, hogy valaki szénaboglyának titulálja a hajamat? Fájdalmat kellene okoznia, hogy valakinek nem tetszik a táskám? Ugyan már..."

Az, hogy jó a kedved, azt jelenti, hogy hihetetlenül intelligens vagy, mivel tudod, hogy ha az öröm állapotában éled az életedet - amely olyan intenzív, hogy az öröm érzését át tudod adni a körülötted élőknek is - az hatással van arra, hogy gyakorlatilag bármely kihívásnak meg tudj felelni, ami az utadba kerül!

A tündérmesék néha igenis valóra válnak.. hisz a boldogság ott van egy ölelésben, egy mosolyban, egy ízben, egy illatban, egy szóban..

Abban a hétfői mosolyban benne volt egy keddi levél, egy szerdai csók, egy csütörtöki "rólad álmodom", egy pénteki vágyakozás - és egy soha napi beteljesülés.

Egy embert elengedtem. Már nem tartom a barátomnak, és nem is vágyom rá, hogy az legyen. Már nincs gyomorgörcs mikor meglátom, csak egy gúnyos kis mosoly a szám sarkán és egy kis szomorúság mélyen bent a szívemben..

Talán szeretünk szenvedni. Talán belénk van programozva.. Mert e nélkül, talán nem éreznénk, hogy vagyunk. Hogy is mondják, miért csapkodom magam ostorral? Mert annyira eszméletlenül jó, amikor abba hagyom. :O

... a tavasznak sem mondhatjuk: "Remélem, hogy hamar jössz, és sokáig maradsz." Csak azt mondhatjuk: "Gyere, ajándékozz meg a reménnyel, és maradj, ameddig tudsz.."

Már nem születik mese abból, ha látlak, csak néma nevetés, hogy miért volt nekem sok, ami vagy - most meg kevés..

Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is.. Ha menni akar, engedd el! Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen csak eljött az ideje.

Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele: elmúlik...!

Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán? Hallgattad, amint az esőcseppek földet érnek tompán? Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét? Nézted a tovatűnő éjben a felkelö nap fényét? ... S amikor kérded: "Hogy s mint?" meghallod a választ? Mikor a nap véget ér, te az ágyadban fekszel, s közben tennivalók százai cikáznak fejedben? Szoktad mondani gyermekednek, "majd inkább holnap"? Hagytad kihűlni a barátságot, szerelmet, mert nem volt idöd felhívni, hogy annyit mondj: "Szervusz"?!

Azért vagyunk emberek, mert a csillagokat bámuljuk, vagy azért bámuljuk a csillagokat, mert emberek vagyunk? Értelmetlen kérdés. Vajon a csillagok visszanéznek ránk? Na, ez az igazi talány! :)

" Oltsd el a lámpát, kicsit tedd takarékra az agyad, lassíts le egy percre ember, leelőzted magad ! De tudod hogy nem tart örökké, hiszen volt már annyi jel, hogy ami egyszer volt, újra nem jön el.. "

Mostantól úgy gondolok rád mint egy egyszerű hétköznapi fiúra akit bármikor képes lennék szeretni, de nem te leszel az egyetlen. Nem fogok miattad sírni, és nem fogok rád várni. És észreveszem hogy más fiúk is léteznek. A szívem mélyén még mindig reménykedem, de nekem is szükségem van a boldogságra. Nem fogok miattad mindent veszni hagyni úgy, hogy még csak nem is vagy az enyém. Fáj, és nagyon nehéz, de tovább kell lépnem, és most az egyszer nem miattad, hanem magam miatt..

Megszállhatsz a legdrágább hotelekben, tagja lehetsz egy óriás rockcsapatnak, híres lehetsz és felismerhetnek az utcán meg minden, de amikor bemész a klotyóra a wc-papír az neked is wc-papír..

"És lám, ez vagyok én: egy lány, aki elhiteti a haldoklóval, hogy van remény, aki megtanít egy felnőttet nevetni, és elhiteti a gyerekkel, hogy léteznek csodák. Aki bármikor odatartja a vállát egy megtört léleknek, aki akkor is mosolyog, ha mások mosolyognak rajta, aki nem hagyja sírni a maga körül lévőket, és aki addig nem hagy el, amíg szükséged van rá. És ez is én vagyok: aki eltűri, hogy minden cselekedete ellenére tőle sose kérdik, jól van-e? Miért olyan nyilvánvaló, hogy velem minden rendben van, hogy nekem nincsenek problémáim? Miért hiszik azt rólam, hogy tökéletes vagyok? Csak egy átlagos, szürke senki akarok lenni. Mert valójában az is vagyok."

Leginkább a pillangókhoz hasonlítok. Ha megpróbálsz birtokolni, kisiklok a kezeid közül - ám ha szabadon engedsz, örökké hozzád repülök majd!

"Platón szerint a teremtés kezdetekor az ember nem olyan volt, mint ma. Nem léteztek férfiak és nők, csak egy féle lény létezett: alacsony volt, egy teste volt és egy nyaka, de a fején két arc volt, az egyik előre nézett, a másik meg hátra. Mintha két teremtményt összeragasztottak volna a hátuknál fogva. Ennek a lénynek két neme volt, négy lába és négy karja. De a görög istenek féltékenyek voltak, mert látták, hogy egy négykarú lény sokkal többet tud dolgozni, hogy a két arc mindig mindent lát, ezért nem lehet rajtaütni, a négy láb pedig sokáig tud gyalogolni, vagy egyszerűen talpon maradni. És ami a legveszélyesebb: egy ilyen kétnemű lénynek nincs szüksége másra hogy szaporodni tudjon. Akkor azt mondta Zeusz, az Olümposz lgnagyobb ura: "Tudom, mit lehetni csinálni ezekkel a halandókkal, hogy ne legyenek olyan erősek." És egy villámmal kettéhasította őket, megteremtvén ezzel a férfit és a nőt. Ez jelentősen megnövelte a Föld népességét, de ezzel egyidejűleg nagyon meg is gyöngítette a lakóit. Mert most mindenkinek újra meg kellett keresnie az elveszített másik felét, hogy átölelhessék egymást, és ebben az ölelésben visszanyerhessék régi erejüket, hogy ellen tudjanak állni a támadásnak, hogy újra bírják a hosszú menetelést és a fárasztó munkát." [Coelho - Tizenegy perc -részlet-]

Ha valaki mindig pöttyös bögrét akart,erre vágyott,de nincsen a közelben egy bögre sem,az ember hajlamos inni a kristálypohárból is. Azután, ahogy telik az idő,egyre jobban zavarja,hogy kristálypohárból kell innia,így elkezdi rávenni a kristálypoharat,hogy legyen már bögre. Ha valaki bögrét szeretne,igyon abból,s hagyja, hogy más boldog legyen a kristálypohárral. Ez a bögrék szabálya..

Meglepő, életünk milyen kis hányadát teszik ki a valóban jelentős pillanatok, amelyek már azelőtt véget érnek, hogy valóban elkezdődtek volna, pedig meghatározzák a jövőnket és felejthetetlenné teszik azt a személyt akinek köszönhetjük :)

"Éld át az évszakokat úgy ahogyan jönnek, lélegezd be mélyen a levegőt, kortyold az italod, ízleld az ételed és szokj hozzá, hogy mindegyik hat majd rád!" [Lucas, one tree hill]

"Sosem késő, hogy az legyél, ami lenni akarsz. Nincs korlátozva az idő, bármit bármikor elkezdhetsz. Változhatsz, vagy maradhatsz a régi, nincsenek szabályok erre. Lesznek nagyszerű és rossz pillanataid - remélem, te tele leszel jóval. Remélem látsz majd olyan dolgokat amiken ledöbbensz. Remélem érzel majd olyat, amit addig sohasem éreztél. Remélem találkozol olyan emberekkel, akik másként látják a világot. Remélem olyan életed lesz, amire majd büszke lehetsz. De ha mégsem, remélem lesz elég erőd hogy újrakezdd" (Benjamin Button különös élete)

"Mi, akik megértjük az életet, bizony fütyülünk a számokra!" (Kisherceg)

"Ha valaki nem szőke, magas és karcsú, nagyon hamar fel kell mutatnia valamilyen egyéniséget!" (Kathy Najimy)

Van pár pillanat, amiért megéri élni, látszólag semmiség az ember mégis érzi, jó pár pillanat, van belőle bőven, kettesben kézen fogva, mezítláb a fűben, mikor megszűnik minden, nem számít semmi, pont így, pont most veled szeretnék lenni (♫ the Grenma)

"Miközben álltam és figyeltem, elkomorodtam. Tudtam, hogy időben kaptam el ezt a pillanatot. Hogy nem fog megismétlődni. Hogy el kell raktároznom magamban, és nem szabad elfelejtenem" </3 (Celia Rees)

"Ha meghalok,semmi mást nem fogok tenni,mint füvet szívni,nyitok egy kávézót a túlparton,hogy bevárjam a barátaimat, erdőkben fogok táncolni a fák zenéjére, meghallgatom a lepkék fecsegését,nézem a pókháló szövődését, meg hogy hogyan bukkannak elő a szirmok a binbókból,szeretni fogom a csillagokat,angyalok dalára  tombolok, és zenélek, zenélek, zenélek, soha többé ilyesmit,hogy klaviatúra nem veszek a kezembe. Nem fogok azzal foglalkozni,mi a feladatom,miből élek meg,ki utál éppen,ki akar elfelejteni, igenis ott leszek mindenkinek az álmában,és beszélgetni fogok az emberekkel, illetve leginkább hallgatni őket,akkora türelemmel,ami csak a birkáknak van. Békésen fogok legelészni a kenderültetvényen,ígérem."

Ahogy lassan felnövünk, megtanuljuk, hogy az az ember is (akitől nem is várjuk) okozhat csalódást. Összetörik majd a szíved, talán több,mint egyszer..és napról-napra nehezebb lesz. Te is összetöröd majd másokét,szóval emlékezz majd, hogy neked milyen érzés volt! Harcolni fogsz a legjobb barátaid  ellen..sőt,előfordulhat, hogy beléjük is szeretsz. Az új szerelmed vádolod majd egy régi hibái miatt. Sírsz majd,mert az idő túl gyorsan telik,és elveszítesz valakit,aki közel állt hozzád.Épp ezért készíts túl sok fényképet, nevess túl sokat és szeress úgy,mintha sosem bántottak volna: mert minden 60 másodperc,amit szomorúan töltesz,az egy perc boldogság..amit már sosem kapsz vissza!

Egy tökéletes világban soha nem kellene bocsánatot kérnünk. Soha nem beszélnénk meggondolatlanul, nem bántanánk meg egymást, nem törnénk össze egymás szívét. A szeretet uralkoda mindenek felett, és mindenki boldogan élne.. De. Ez nem egy tökéletes világ, mert az emberek néha a saját kárukon tanulnak, néha olyan dolgokat teszünk, amiket már nem lehet visszavonni, akárhogy is próbáljuk. Sajnálom, hogy ha fájdalmat okoztam neked, és így okot adtam arra, hogy kételkedj benne, mennyire fontos is vagy nekem..

"Hogy mit jelent hattyúnak lenni? úgy siklani, mint az álom? fenségesen a tó sima tükrén... és nem menni soha a partra. A szárazon, ahol az emberek járnak, ügyetlen a hattyú. Talán nevetséges is: ha végigtotyog a parton, akkor egy másik madárra hasonlít: egy libára. Ott kell maradnia a tó tükrén. némán, fehéren, fenségesen, nem repülni, pedig madár! Egy dalt tudni, és sosem énekelni. Egy életen át, mindhalálig. Emelt fő, hűvös közöny azok iránt, kik a partról bámulnak. És a dal? Soha..."

" Ördög is voltam és gyönyörű angyal, ahogy jól esett éppen, földre rogytam, szálltam az égen. Voltam hű és hűtlen, hol gazdag voltam, hol nagyon szegény.. Bátor, bár néha féltem, de senki ne mondja rám: nem az álmaimnak éltem! "

"Az életem egy film, aminek én vagyok a főszereplője. Azonban betétdal nélkül még a néma film sem teljes. A zene ad fényt, színt, sőt kedvet az életnek." /Douney/

" Már semmi más nem akarok lenni, mint aki vagyok. De kicsoda-micsoda vagyok hát? A válaszom: végösszege vagyok mindannak, ami előttem történt, mindannak, ami voltam, amit láttam, amit tettem,  és mindannak, amit velem tettek. Mindenki és minden vagyok, akinek és aminek létét a világban befolyásolta az én létem. És mindaz én leszek a halálom után is, ami másként történt volna, ha én nem vagyok. "

" Lehet, hogy a tüzet a férfiak találták fel, de arra a nők jöttek rá, hogyan kell játszani vele " (sex and the city)

" És mi az élet, ha nem az álom keresése? Az álomé, hogy v alaki azt mondja: igazából, teljes szívből szeretlek! " (Vanilia égbolt)

 
A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb

" A múlt nem fontos, egyesek szerint. De szerintem az élet legfontosabb része ez, mivel ebben van minden; minden amit átéltél, ami miatt boldog vagy, és minden szomorúság amiből tanulni tudsz! "

Paulo Coelho: Dolgok, amiket megtanultam az Élettől

_ hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképp fájdalmat okoz neked olykor -  és ezért meg kell bocsátanod neki.
_ hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
_ hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
_ hogy vagy Te irányítod a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
_ hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
_ hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
_ hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
_ hogy nem számít az,hány szilánkra tört a szíved, a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
_ hogy talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele, hálásak tudunk lenni ezért az adományért.

Az, aki a tanulás miatt sok mindent elhanyagol, sohasem lesz szerelmes, és az életben sokkal többet veszít, mint amennyit a tanulással nyerhet! (Shakespeare)

A szív is páros szerv, csak a párja egy másik embernél van

"Igazán attól fáj az ütés, kitől simogatást várnál, s nem adhatod vissza, mert rögtön belehalnál..." (Radnóti)

Két dolgot nem bírtam elviselni világéletemben. Az egyik, hogy egyedül vagyok, a másik, hogy van valaki velem.

"Ha valaki nem viszonozza a mosolyodat, légy nagylelkű, és küldj annak még egyet! Hisz senkinek sincs akkora szüksége egy mosolyra, mint annak, aki nem tudja, hogyan kell mosolyogni másokra!" (Coelho)

"...nincsen szebb kora az emberiségnek mint az első ifjúság évei. Azon láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem a barátjainkban leltük fel az egész világot." / Kölcsey /

" A zene nemcsak megnyugtat és szórakoztat, hanem jóval több annál: világnézet. Az embereket meg lehet ismerni a zenén keresztül, amit hallgatnak. " ( Coelho )

Valahányszor egy kisgyermek azt mondja: " nem hiszek a tündérekben", egy kis tündérke holtan esik össze

Nem arról van szó, hogy félek meghalni, de szörnyen, szörnyen félek attól, hogy ne éljek!

Mindenki álmodozik a Nagy Szerelemről, csak én jobban beleéltem magam! ... / Szeretni bolondulásig c. film

Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát - talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben." / Stephen King

" Ha megnyesik szárnyaimat - lábaimon járok, ha levágják lábaimat - kezeimen járok, és ha azt is kiszakítják, akkor hason fogok csúszni, csakhogy használhassak " / Széchenyi

A bátorság lényege nem az, hogy a szívnek nem szabad remegnie, hanem az, hogy másoknak nem szabad tudni erről a remegésről ...

A megpróbáltatás olyan, mint az erős szél: mindent letép rólunk, ami letéphető, tehát olyannak látjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk.

"Olyasmi ez, minthogy behurcolják-e őt az arénába, ahol élethalál harcot kell vívnia, vagy emelt fővel, önszántából vonul be. Vannak talán, akik szerint e kettő között nincs lényeges különbség, de igazából ezen a különbségen áll vagy bukik minden ezen a világon " (HP 6.)

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat